Kétféle hajtástechnológiára épít Ljubljana: már 35 elektromos és hidrogénes eCitaro közlekedik a városban

Ljubljana közösségi közlekedésében immár 35 lokálisan zéró emissziós Mercedes-Benz autóbusz teljesít szolgálatot: a szlovén főváros közlekedési társasága, a Ljubljanski potniški promet (LPP) az elmúlt egy évben 25 tisztán akkumulátoros eCitarót és tíz, hidrogénüzemanyag-cellás hatótávnövelővel felszerelt eCitaro G fuel cell csuklóst állított forgalomba. A fejlesztés az LPP történetének eddigi legnagyobb flottamodernizációs programja, amelynek sajátossága, hogy az üzemeltető nem egyetlen hajtástechnológia mellett kötelezte el magát, hanem az akkumulátoros és a hidrogénes megoldásokat egymást kiegészítve alkalmazza. A kétféle hajtásrendszer lehetővé teszi, hogy a járműveket az egyes viszonylatok eltérő hatótávolsági és üzemeltetési követelményeihez igazítsák.

A ljubljanai fejlesztésről portálunk korábban több alkalommal is beszámolt, sőt, 2025 decemberében az LPP telephelyén személyesen is megtekinthettük az akkor frissen forgalomba állított Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell autóbuszokat. Az első, nyolcdarabos hidrogénes széria járműveinek érkezését követően idén további két azonos kivitelű csuklós csatlakozott az állományhoz, így a flotta immár tíz ilyen autóbuszt számlál. Ezzel párhuzamosan a társaság 25 akkumulátoros Mercedes-Benz eCitarót is üzembe helyezett, amelyekkel a két technológiára épülő járműállomány összesen 35 darabosra bővült.

Az LPP flottamegújítási stratégiájának egyik alapelve, hogy a különböző hajtásrendszereket az adott viszonylatok üzemeltetési sajátosságaihoz igazítsák. A tisztán akkumulátoros autóbuszokat elsősorban olyan városi vonalakon alkalmazzák, ahol a napi futásteljesítmény jól tervezhető, és a töltési lehetőségek rendszeresen rendelkezésre állnak. A hidrogénüzemanyag-cellás hatótávnövelővel felszerelt csuklósok ezzel szemben a nagyobb hatótávolságot és rugalmasabb járműkiadást igénylő feladatok ellátásában kapnak szerepet. A két hajtásmód együttes alkalmazása a társaság szerint lehetővé teszi, hogy a járműveket az egyes fordák sajátosságaihoz igazodva osszák be, miközben a rendelkezésre állás is megfelelő szinten tartható.

A hidrogénes Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell autóbuszok műszaki kialakítása ugyanakkor eltér a hagyományos üzemanyagcellás járművekétől. A Daimler Buses konstrukciójában ugyanis az elsődleges energiatároló szerepét továbbra is a vontatási akkumulátorok töltik be, az üzemanyagcella pedig a hatótávolság növelését szolgálja. Amint azt korábbi helyszíni beszámolónkban részletesen bemutattuk, a Ljubljanába szállított, 18,125 méter hosszú csuklósok 392 kWh összkapacitású NMC-akkumulátorcsomaggal, valamint egy 60 kW teljesítményű, Toyota-eredetű üzemanyagcellás rendszerrel rendelkeznek. A tetőn elhelyezett hat hidrogéntartály együttesen 30 kilogramm, 350 bar nyomáson tárolt hidrogén befogadására alkalmas. A járművek kombinált üzemmódban akár 360 kilométeres hatótávolságot is elérhetnek, ami a helyi közlekedési társaság korábban ismertetett, jellemzően legfeljebb 250 kilométeres napi csuklós fordáihoz megfelelő tartalékot biztosít.

A járműbeszerzésekkel párhuzamosan Ljubljana az alternatív hajtásrendszerek üzemeltetéséhez szükséges energetikai infrastruktúrát is fejleszti. Ennek egyik legfontosabb eleme a Stanežičében, a P+R parkoló területén kialakított alternatív töltőközpont, amelyet idén februárban adtak át. A létesítmény 12 elektromos autóbusz-töltőhelyet, valamint Szlovénia első nyilvános hidrogéntöltő állomását foglalja magában. Utóbbi napi 750 kilogrammos kapacitásával legalább 25 autóbusz vagy mintegy 150 személygépkocsi kiszolgálására alkalmas. A töltőpark kialakítása 4,5 millió euróba került.

A hidrogénellátás jelenleg még külső beszállítóra támaszkodik, az Energetika Ljubljana azonban már a helyi, megújuló energián alapuló hidrogéntermelés megvalósításán dolgozik. A Koseze–Podutik térségében tervezett, konténeres kialakítású elektrolízises üzem kivitelezésére idén júliusban 5,75 millió euró értékben kötöttek szerződést a szlovén C & G és az olasz AVL Italia vállalatokkal. A létesítmény villamosenergia-igényét elsősorban a kapcsolódó, 2 MW teljesítményű naperőmű fedezné. A szerződés alapján a hidrogéntermelő üzemnek 2027 novemberéig kell megkezdenie működését, lehetővé téve, hogy az LPP hidrogénbuszainak üzemanyag-ellátását a jövőben egyre nagyobb arányban helyben előállított zöld hidrogén biztosítsa.

Az energetikai infrastruktúra fejlesztése ugyanakkor csak az egyik eleme Ljubljana átfogó közlekedési stratégiájának, amelynek célja a városi autóbusz-közlekedés fokozatos dekarbonizációja. A társaság korábban ismertetett tervei szerint a dízelüzemű járművek kivonásával párhuzamosan a meglévő földgázüzemű állományt is egyre nagyobb arányban biometánnal kívánják üzemeltetni, miközben folyamatosan növelik az akkumulátoros és hidrogénes autóbuszok részarányát. A fejlesztések Ljubljana részvételéhez is kapcsolódnak az Európai Unió „100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig” kezdeményezésében, amely a közlekedés, az energiaellátás és más városi szolgáltatások átalakításával kívánja elősegíteni a klímasemlegesség elérését.